Fordul a föld, lásd, múlik a nap…
az idő függönye tovalendül.
Míg beoson a rőt alkonyat
csend muzsikál és vágy dala pendül.
Nyugtalan lábam, jaj, hova fut
míg lassan az este kékbe takar?
Hozzád, feléd visz most minden út.
Testem és lelkem csak téged akar.
Forró ajkamon csók tüze ég.
Mellemben érted feszül az élet.
Közelebb jutok, egyre feléd
sietek, míg végre hozzád érek.
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések