Eszeveszett szörnyeimen át,
Tomboló tűz szikráit lopva,
Elmerengve újra, életet lehel,
S úgy belém, a halál képeit ostorozza;
De csak a gyász, vagy rögtön félelem?
Félelemmel telít a fény, s gyászt szül;
Gyászt szül a meghalni vágyó biztos,
A jót rettegő rejtek én...
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések