Egy véget nem érő álom
ahogy az idő sodrát állom
A rét közepéről nézek
Sötét van, nem látom a vidéket
A fülembe szólnak a hangok szúrnak
a szívbe és hívnak és hívnak
Nincs hova mennem a test nem mozdul
bennem a szörny halkan felzúdul
És a Szél meg szólal, zúg a fülembe
és a Víz megszólal, ázik a talpam
és a Föld megszólal, eltemet az Élet,
csak ő hallgat, ahogy ássa gödrömet.
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések