Hipnotikus méreg vagyok, egy
elcserélt csecsemő az utcán,
kosárba rakva, mint a virág-csokor…
Sajnálatot sugárzó nap vagyok, aki
nem éget meg, csak megkóstol, mint
egy melegszendvicset nagyszünetben…
Emberi gépezet vagyok, a
természet ölén ücsörgő
bonyodalom labirintusa…
Csónak vagyok, s az érzelmek tengerén
hánykódva léket kapok, s úszva sietek
a biztos halálba…
Lüktető hormon vagyok a
libidóm limuzinjában, amivel
eljutok bárhová…
Saját utasom vagyok a
világ eme színpadán, egy túlfűtött
statiszta buzgó vágya…
Több mondat vagyok, egy
papírlapon grafittal megcsinálva, akár
egy egyvonalas rajz az arcomon…
Vagyok…
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések