Palugyai - Frey Alíz - Köszönöm Neked!

Nem tudom honnan jöttem, s mivé lettem
Csak azt érzem, sok mindent másként tettem.
Nem tudom hova tartok, s mivé leszek
Csak azt érzem, sok mindent másként teszek.

Lelkemet ápoltad, többet mit akarhatnék?
Nincs annyi érték, melyet ezért Neked adhatnék.
Végtelen türelmeddel felém nyitott voltál
Keserves bajokban egyedül soha nem hagytál.

Feltárni egy lélek bugyrait, oly nagy kihívás
Óriási nehezékek alól száműzni a sírást.
Fájdalmak s gyötrődések létét ki kell oltani
Évtizedek tonnás súlyait fel kell oldani.

Te ebben voltál a kéz, a kulcs, a küldetés
Te voltál ebben minden, szívemben a lüktetés.
Talán a rendeltetés, hogy nekem utat mutattál
S feltárhatatlannak tűnő titkokat kutattál.

Azt nyújtottad nekem, amit soha senki más
Tán soha nem lehetek ezért Neked elég hálás!
Nem tudom még, mi vár rám s hol vagyok
De azt tudom, hova kell érni, s mit akarok.

Köszönöm, hogy ebben voltál, vagy és leszel
Nehézségek ellenére bennem hittél s hiszel.
Köszönöm, hogy kezed adtad a kezembe
Köszönöm, hogy szíved dobog a szívemben!