Rácz Dávid Zsolt: Szakítás

Mikor a nap végleg elbújt,
akkor e gondolat sújt.

Azt mondtad, együtt leszünk, míg világ a világ,
nem azt, hogy pusztítasz, mint a villám.

Azt mondtad, csak engem szeretsz,
s nem azt, hogy hamar vége lesz.

Félreértés volt e kapcsolat talán,
s vége lett, ennyi volt csupán.

Menj, s láss világot,
s én itt maradok e világon.

Menj, s találj nálam jobbat,
mert a szívemet eldobtad.

Én utam már nem változik,
csak a tied, s ideje távozni.

Távozz, s menj minél messzebb,
s felejts el engem örökre.