Megtörted búgó csendemet,
hoztál egy távoli világot.
Félve nyitottam ajtóm, hisz’
a hazaérkezésben nem reménykedtem. –
Mámorosan úsztál a szerelem tengerén.
Aztán váratlanul elsüllyedtél.
Hiába nyújtottam kezem, nem figyeltél.
Idő múlásával új szavakat sem keresve
Computerszerelmet reméltél. –
Enyém a napsugár – most kopár ágra süt
telihold vigyázza megmaradt álmom. –
Nem vágyom hullámvasútra! Sosem ültem rajta.
Az ész a gépben-, a szerelem belül lakik.
0 Megjegyzések