Vass Csaba: Búcsúlevél

Beköszönt az este,
A fekete leple
Betakarja a világot.
Fent a hold ragyog,
Egymagam vagyok,
S nézem a halott virágot.

Te megcsaltál engem,
Az alvó föld rengjen,
Zuhanjon le az öreg hold!
Vicsorgó vadak
Beléd marjanak,
És üvöltsék, hogy elég volt!

Törjenek sudár fák,
S recsegve kiáltsák:
Szívembe mártottad késed!
Kérem az eget,
Ha kicsit szeret,
A kínoknak vessen véget!

Bár nedves a szemem,
De ne hazudj nekem,
Ne ejts értem hamis könnyet!
Eljött a vége,
Szerelmünk vére
Áztatja a komor földet...

Felkel a nap halkan,
Megbékélek lassan,
S nem fáj már, mi elemésztett hajdan.