Beborult az ég,
a szél fújt nagyon,
azon a sötét,
késő őszi napon.
Mikor a leveleket felkapta
a szelek szárnya,
Akkor borult őrá
a szomorúság árnya.
Emlékek falevélként
eltűnnek a szélben.
Elfagynak, meghalnak,
elenyésznek a télben.
Minden eltűnt mára,
elfújta a szél.
Hófehér lett minden.
Újra itt a tél!
0 Megjegyzések