Tóth Bálint: Ő

Kajtat a vad

Üldözni akar téged az ősi ösztön.

De gyenge az állat,

Meg nem találhat, mert

Ott vagy a csontban, a velőben,

A gondolatban és az erőben.

Ott vagy a fényben, a sötétben,

A félelemben s az erényben.

Kajtat a vad,

Nem tudja, mit tegyen.

Én közben csak ballagok, énedtől részegen,

S félszegen kapaszkodok az életbe,

A létedbe, mely oly halvány néha, mint a jégvirág,

Mint a ködben úszó őszi fák.