Oly mélyre hullanak könnycseppjeim,
Lelkem kiláncolt véres tengerén.
Kezdet és vég megszűnőben száll felém.
Szemem szilánkja kettészeli a földet,
S a semmiben összeroppanok.
Kérlek nyúlj felém!
Öleld át e világot, s az űrben építs falat köré,
Mert kettészakadt most minden ,és elveszik örökké.
Most elvesztem. S lehet sose találsz meg engem
0 Megjegyzések