Szakítsd le arcodról
kínvigyorba torzult
álorcádat, szegény,
szerencsétlen bohóc!
Szedd már össze magad!
Komolyodj el végre,
hogy komolyan vegyen
a nézősereg, amely
arcodon csattogó
pofonokon kacag!
Vesd le magadról
pojácaruhádat és
jelenj meg ismét,
szent ősi valódban!
Nimród árva népe,
Lépj előre büszkén,
pózoktól mentesen,
magadhoz méltóan!
Vedd karodra sólymod
és röptesd a Napba!
Ha madarad felröppen,
a sztyeppék őrtűzfénye
ragyogjon fel újra
a rivaldafénytől
elvakult szemedben!
Ébredj fel Nemzetem!
Hagyd el végre ezt az
átkozott és hazug
cirkuszi porondot!
Válj felnőtté ímmár!
Vedd kezedbe sorsod!
Ne tűrd, hogy a rajtad
kacagók serege tebelőled
űzzön szánalmas bolondot!
0 Megjegyzések