Gajdó Zoltán: Tudnálak szeretni

Tudnálak szeretni, 

Ha engednéd nekem,

S örülnék mindennap,

Mert szeretnék veled lenni

És repes a szívem.

Mikor téged látlak.

Jó lenne reggel

Minden egyes nap

Az ágyamból kikelvén

Látni sziluetted,

A takaró alatt -

Mikor felkelnék.

…Te várnál engem otthon

Ez az a gondolat,

Mi kellemes érzéssel tölt el.

Bár nincsen semmi biztos,

De ez a dallam

A szívemből még mindig nem múlt el.

Mindent adnék neked,

Csak arra az egyre figyelj,

Hogy amit nem önként adok,

Azt sose vedd már el,

Mert az a terület

Lezárt mindenkinek. Az már én vagyok.