Szalkainé Nagy Xénia: Dallamok

Idd szavait azoknak,
Kiknek a dal szívből fakad,
Úgy,mint lelkedből a zápor,
Mint szemből a könnyáradat.

Kik hosszú,magányos napokon keresztül,
És nyughatatlan éjeken át,
Lelkükben hallják,a szerelem édes dalát.

Hallgasd tehát a dalt,melyet szerelmed hevít,
És csengő hangod szép hangzatával,
Emeld a dallam rímeit.

Akkor zenével fog megtelni éjünk,
S a gond mely szívünkre rányomul,
Mint egy vándor felszedi sátrát,
És szép csendben elvonul.