Add tovább


Vági Zsanett: Szeretni az egekben

Miért tűnsz el a szürke ködben?
Miért nincs érzés fagyos szívedben?
Talán a tetteimmel bántalak...?
Vagy csak félsz attól, hogy eldobnálak?

Én szorosan fognám két kezed,
De karod mégis eltol mellőled.
Téged akarlak, nézni mélyen szemedet!
Mégis miért hagyod vérezni  így szívemet?

Nem szeretném más szerelmét,
Nem akarom érezni más lehelletét.
Értsd meg ezt, és engedj be,
Hadd nézhessek ködös szemedbe!

Ne légy ilyen, hisz tudom, hogy szeretsz,
Tudom, hgy titokban értem epekedsz!
De akkor miért nem szerethetlek?
Miért hiszed azt, hogy így elfelejtelek?

Testem remeg, nem bírom nélküled!
Nem tudom nem akarni ölelésed!
Nem akarom elfelejteni lágy csókod!
Nem tudnám egyedül elviselni halálod!

Ha kell én mindenhova követlek,
Nem bírnám ki, ha újra elvesztenélek!
Mert én így akarlak magamnak, én így szeretlek,
Ezért, ha kell a halál urához is utánad megyek!

Fognám erősen mind a két kezed,
S könnyező szemmel nézném sötét szemed!
Égnénk mind a ketten, s lassan eltűnnénk a semmiben,
De örökké szerethetnénk egymást, szeretni az egekben!
   
Megosztás a Google Pluson