Vasi Ferenc Zoltán: Vers a tökételesről

Légy az Éden-fa tövében kéklő világ
amit erekből szőtt nekünk a pók:
e nyolc álmon bírt Okosság!
Minden ág: madár; - és virágot énekel;
és minden ének földközelben: szárny!
És minden ember egy-egy színesedő Lélek,
ami a Teremtés útjaira Vágy’.
Iránytűje fénynek, - mutat erre s kutat arra,
mígnem szitárhúrba éjt peng, - Siva játszadozgat.
Szemével érint is harmatos fű-valót,
tágra nyílt lótusza zengzetes csillag-Tó,
- kontya közt hordja a tündöklő Hold-csatot –

kérd akár tőlem is
s ajándékba kapod
az éteri Létben lelt
csodás összhangzatot