Székely Ferencné - Lacika unokámnak

Kis unokám, Lacika, most ballag a suliban.
Kijárta nyolc osztályt, nagyfiú lett immár.
Sorra járja a termeket, felidézve emlékeket.
Örömet és bánatot, az összefirkált, kis padot.
Az osztályban a pajtásokat, akikről csak emlék marad.
Az udvaron az öreg fát, lombja mindig árnyat ad.
Visszatérve a terembe, leül régi helyére.
Simogatja a padot, hol eltöltött sok-sok napot.
Nem jön vissza ide már, ott kint egy másik élet vár.
Új iskola, új tanár, elszállt nyolc év, vége már...