Papp Csaba - Kata rokolyája

Egyszer egy kapatos paraszt vala,
vett egy csikót, minek neve Mara.
Felesége egy leányt szült vala,
- szép magyar lány - a neve lett Kata.

Együtt nőttek fel a majorságban,
nem volt párjuk széles e világban.
Kis billog villogott Mara farán,
úgy lovagolt a lány - Kata - Marán.

Ahogy Kata egyre cseperedett,
az alakja - hej - de kerekedett!
Észrevették a falusi ifjak,
Kata ellen tervet kifundáltak.

Hogy leshetnénk meg a szép alakját?
Szerezzük meg csipkés rokolyáját!
El is mentek Katánkat meglesni,
szeretett a helyi kis tóban fürödni.

Péntek este várták - nem hiába,
megérkezett Kata, piros rokolyába`.
Le is vette, úgy ment be a tóba,
kicsiny ingecskébe`, csipkés bugyogóba`.

"Itt az idő, lopjuk el szoknyáját,
megvicceljük a vén iszákos lányát!"
Úgy is tettek: amíg Kata úszott,
az egyik bátor legény a szoknyáért kúszott.

Ámde eggyel nem számolt a banda:
Kata lova vigyázott a strandra!
Nem is vette tréfára a dolgát,
felnyerített, s kiállta a próbát!

A tréfás kedvű legényekre rontott:
rúgott, ugrott, ha kellett, harapott!
A patáját is csattogtatta Mara,
magasan szállt dühödt rúgó fara.

Hej, a játék fordul most komolyra,
a legényeknek lehervad mosolya.
Megrémülve mind felkiáltának:
"A nemjóját, ez a ló egy állat!"

Így menekült meg a vicctől Kata,
és cukrot kapott aznap este Mara.