Matula Roland: Egy teliholdas éjszakán

„Egy teliholdas éjszakán,
Erdő – eső függönyözte – tisztásán
Kortalan arccal, szótlanul
Toppant elém a halál
Sírni kezdtem.
Vacogtam…
Ő vigasztalt, s betakart…
Fekete köpenyébe csavart…
Majd akár porszemet a szél…felkapott…
S csak rohant…
Csak rohant…
Csak rohan velem…”
Megosztás a Google Pluson