Fleiszeg Rózsa: Ne hagyj sírni!

Láttalak már  könnyes szemmel
Gúnyosan és összetörve
Mindegy nekem más mit gondol
Ez az érzés elég lenne
Kettőnknek is mindörökre
         Higgyél nekem, ne hagyj sírni!
álmatlan, vad éjszakákat
bánatommal teleírni.
Ölelj meg, mert  hazaértél
Csókom örök pecsét arra,
Hogy megtaláltad,
Mit reméltél.
Gyere csókolj, ne hagyj sírni!

Eger, 2013.02.15.
(Papp Béláné)  Fleiszig Rózsa  (F.R.)