Beköszöntött az ősz a parkba,
a pipacsos nyár helyét foglalta.
Rozsdás levelek zizegnek a fán.
Szél ébred, átszalad a parkon
a sárga ősz nyomába.
Gyöngypára száll a tóra.
Siklik felette a távolodó fény.
Mélység, és magányosság tüze
ég bennem, csillagban, holdban ragyogó.
Az esős szél arcon simogat.
S az ősz belesimul a tájba.
Sétálok a lehullott avarban,
s már nem gondolok a nyárra.
Rozsdás levelek zizegnek a fán.
Szél ébred, átszalad a parkon
a sárga ősz nyomába.
Gyöngypára száll a tóra.
Siklik felette a távolodó fény.
Mélység, és magányosság tüze
ég bennem, csillagban, holdban ragyogó.
Az esős szél arcon simogat.
S az ősz belesimul a tájba.
Sétálok a lehullott avarban,
s már nem gondolok a nyárra.
