Mint virágnak az éltető napsugár,
Úgy hiányzol te, mindig nekem,
Tudom, hogy ez egy soha el nem múló,
Végtelen, forró, nagy szerelem.
Eláraszt a forró elsöprő vágy,
Amikor lágyan hozzád érek,
Nem érdekel engem semmi más,
Csak, hogy örökké teveled éljek.
Örökre teveled élem az életem,
Nem hagylak el én tégedet sohasem,
Nélküled az életem nagyon mostoha,
Ameddig csak élek, nem hagylak el soha.
Ha csöndes éjszakán elkerül az álom,
Forró érzelemmel te utánad vágyom,
Susog az éjszaka, a lelkem beszélget,
Halkan azt suttogja, imádlak én téged!
0 Megjegyzések