Úgy rajzollak majd,
Ahogy szél a hóba
December közepén.
Szelesen, kapkodva,
Hogy el ne véssz, gyorsan.
Vásznakra színeket torkollok,
S mesés Holdakra gondolok.
Szédülök!
Várni kell még,
sok a szín, s csak kavarog.
Már nem bírom,
Tenyérrel törlök!
Téged megfesteni szavakkal is nehéz.
Tudom, nem kéne írnom így,
Szédülve festeni is kín.
De ha bódítod fejem...
S a megannyi szín,
Elveszi csak eszem.
Talán ha nem lennél,
Megfestenélek.
De minek?
Nézlek én,
S eredetiben vagy nekem oly szép.
0 Megjegyzések