Mint a lepke fény felé,
boldogan rohantam,
reménysugár voltál,
feléd indultam.
Neked ez lehet,
kaland volt csupán,
nekem őszinte vonzódás
oly sok év után!
A magyarázatokat te
mindig elkerülted:
"a mértjét még most
nem mondhatom el!"
Őszintén, naivan
lelkem kitártam,
titkokkal teli életed
előlem elzártad.
A csalódás bosszantó,
mindent felborító,
kellemetlen érzést
nyakunkba zúdító.
Nem jó eltitkolni,
mert negatív és fájó,
nyíltan kell kimondani,
mi szívünkbe vájó!
0 Megjegyzések