Szalayné Komlósi Gizella: Sziromhullás

Álmodtam egykor
Egy tündérmesét,
Hittem, hogy véget
Majd sohasem ér,
Most állok némán,
Az út véget ért,
Magam vagyok
Én, szegény!

Árva a szívem,
Himnusz e dal,
Elmúlt, mi volt, csak
Pár akkord maradt,
Állok a szélben,
S zokog szavam,
Segíts! Segíts!
Ó, Uram!

Rövidke volt e nyár,
Gyorsan elszaladt,
Kezében két tépett
Rózsám maradt,
Útnak porában
Lábnyom se már,
Nincs senki, ki
Hazavár!

Emlék és csend
Maradt csupán,
Hófehér álmom
Fakult ruhám,
Borzong a szívem,
Nincs kegyelem
Segíts! Segíts!
Istenem!