Rejtély a címlapon – megjelent a MúzeumCafé 30. száma

Kultúra | Az öt évvel ezelőtt indult, többszörös nemzetközi díjnyertes magazin ezúttal Szejkefürdőtől St. Gallenig, New Yorktól Esztergomig, Orosházától Mosonmagyaróvárig, Nyíregyházától Székesfehérvárig járt körbe múzeumokat, szakmai műhelyeket. A lap példákat mutat be a pénzügyi szektor és a kiállítóhelyek együttműködésére, szakembereket kérdez a hazai múzeumi rendszer átalakulásáról, és utánajárt régi és mai művésztelepek gyűjteményei sorsának.

Mivel a szám központi témája a művésztelepek, ezért a most megjelent MúzeumCafé címlapján egy olyan, magángyűjteményből előkerült, eddig publikálatlan fotó szerepel, amely 1907-ben készült a nagybányai Klastromréten, és rajta egy férfi és egy nő látható, amint éppen a tájat festik. Sajnos a szerkesztőség mindeddig hiába kérdezett meg több hazai és határon túli szakembert is, senki nem ismerte fel a képen szereplőket; így ha bárki hitelt érdemlő bizonyítékkal tudna szolgálni erről, az jelentős adattal bővíthetné a nagybányai művésztelep történetének dokumentációját.

 

A lap a hírek, kiállítás-, web- és könyvajánlók után a Múzeumguide rovatban ezúttal azt mutatja be amerikai és nyugat-európai példák segítségével, hogy milyen kölcsönös előnyökkel járhat mindkét fél számára a bankok és az általuk épített-támogatott múzeumok együttműködése. A Disputában négy megyei múzeumi szervezet vezetője, Bene János (Szabolcs-Szatmár-Bereg), Lakner Lajos (Hajdú-Bihar), Kálnoki-Gyöngyössy Márton (Pest) és Nagy Zoltán (Vas) mondja el a véleményét a megyei múzeumi rendszer átalakulásáról, az önkormányzatokhoz kerülő intézmények lehetséges megszűnésének veszélyéről. Közvetlenül ezután, már a Műhelyben az orosházi múzeum igazgatója viszont éppen azt mutatja be, hogy hogyan is működik az ő intézménye immár hat éve kizárólag a város fenntartásában. Ezután a Kogartban folyó múzeumpedagógiai munkába kapunk bepillantást, megismerhetjük a három országban vándorló, a Jagellók két évszázadának Európáját bemutató Kutná Hora-i kiállítást, felidéznek egy 1900-as nagyváradi „cenzúra”-botrányt, amelynek kárvallottja egy a kiállításból kiakolbólított Kernstok-festmény volt (egy korabeli katalógusból láthatjuk az azóta elveszett festmény fotóját is), végül a nyíregyházi városháza műgyűjteményének sorsán keresztül egy igazi 20. századi (sors)történet vázolódik fel.

A Posztamensben a lap munkatársa ezúttal az egykori közismert – nagybányai, gödöllői, szolnoki, szentendrei, kecskeméti – és a mai művésztelepeken készült művek, az azokból létrehozott művésztelepi gyűjtemények nyomába eredt. A Múzeumnegyedben sétánkat a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményében kezdhetjük, onnan az idén 130 éves mosonmagyaróvári Hansági Múzeumba vezet az út (amelynek megszüntetése ellen a lakosság tüntetéssel is tiltakozott, és ennek nyomán az intézmény végül a megyétől itt is a város fenntartásába került át), végül Erdélyben, Szejkefürdőn, egy még Orbán Balázs báró által megalapozott különleges fürdő- és borvízmúzeumot ismerhetünk meg.

A Múzeumőr rovatban ezúttal előbb egy legendás muzeológus-házaspár, Kovalovszky Márta és Kovács Péter mesél a múlt rendszer kultúrpolitikája által épphogy csak megtűrt székesfehérvári progresszív képzőművészeti kiállításokról, majd Gulyás Gábor, a Műcsarnok új vezetője mondja el az intézménnyel kapcsolatos koncepcióját és terveit, megismerhetjük az idei Pulszky Károly-díjas Szalkai Tímeát, az esztergomi Duna Múzeum igazgatóját, és végül Urs Ullmann és Silvia Noto mutatja be a St. Gallen-i Erker Kiadó, Galéria és Műhely múltját és jelenét, valamint mondja el, hogy miért éppen a budapesti Szépművészeti Múzeumnak adományoztak egy sok száz darabos sorozatot az ott készült munkákból.