Kritika | A Holt-tengeri-tekercsek, a gnosztikusok, a Bibliából kihagyott
evangéliumok és persze a főbb bibliai alakok nem csak a történészek, de
az irók számára is izgalmas kutatói terület, és számtalan lehetőséget
rejt magában. Ha ehhez kellő információkkal és jó adag fantáziával
felszerelkezve közelítünk, jó eséllyel egy bestseller lesz a
végeredmény.
Arizonában
lezuhan egy repülőgép, és összes utasa az életét veszti, fekete doboza
eltűnik. A helyi serif, Webster Gayle lelkesen segíti a nyomozást. A
távol keleten egy angol származású volt katona, Leo Tillman üldöz egy
nevet, az egyetlent, amely összeköthető feleségének és három gyermekének
12 évvel ezelőtti eltűnésével. Londonban meghal Prof. Stuart Barlow, és
egy csapatjából kirekesztett rendőrnő, Heather Kennedy kezdi el a
nyomozást – a haláleset után két héttel. Hogy ezek az egymástól
fizikailag igencsak távoli események mégiscsak összefüggnek, arra nem
csak az a bizonyíték, hogy egy könyvben szerepelnek. A háttérben ugyanis
újra és újra feltűnik egy név: Michael Brand, valamint egymásra nagyon
hasonlító, hófehér bőrű, hihetetlen gyorsasággal és precizitással mozgó
emberek, gyilkológépek, akik időnként vért könnyeznek, valamint
vezetőjük, a sötét bőrű Kuutma.
A könyv szerencsére mégsem válik horrorrá, hanem megmarad az izgalmas
nyomozóregény szintjén, ahol az események alakulása lehetővé teszi,
hogy az őrmester és a volt katona erőiket egyesítve folytassák annak
kiderítését, hogy mi állhat az időközben többszörös gyilkosságok és a
feleség eltűnése hátterében. A professzorral egyidejűleg meghal három
másik kutatótársa, akikkel az úgynevezett RUM-Kódex fordításán
dolgoztak. A nyomozást segíti egy olyan történelemtudós, Emile Gassan,
aki korábban visszautasította a Prof. Barlow-val való együttműködést, ám
szaktudása révén belekerül a tanúvédelmi programba, és segít felfedni
mindazokat a titkokat, amelyek a RUM-Kódexet összekapcsolják a
Júdás-Evangéliumával. Ez pedig felfed egy olyan tudást, amely rendkívül
veszélyes, és ismerői semmitől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy
őrizzék a titkot. Még a gyilkosságtól sem.
Adam Blake regénye tehát mindent tud, amit egy izgalmas
összeesküvés-kriminek tudnia kell. Jó a téma, jók a szereplők, jól
fenntartja az olvasó érdeklődését, és még a pici csattanó sem hiányzik a
végéről. A titkok titka. Ugyanakkor adós maradt néhány információval.
Az volt az érzésem, hogy voltak motívumok, amelyeket a regény egy
korábbi változatában beleépített a történetbe, majd később a tisztázás
során elhagyta, ám a törlés nem lett teljes körű. Ilyen például, hogy a
meghalt professzor szobájában a nyomozó talál egy fényképet amelynek a
hátán kódok vannak. A könyvből megtudjuk, hogy az ilyen jellegű kódok
mire utalnak, de azt nem tudjuk meg, hogy ezek a konkrét kódok konkrétan
mit jelentenek, holott azt hihetnénk, hogy ezek segítenek majd feltárni
a gyilkos létét vagy tartózkodási helyét. Ugyanígy a halála
körülményeiről hamarosan kitudódik, hogy ugyan balesetnek látszott, de
valójában gyilkosság volt, ám pontosan nem tudjuk meg, hogy ki és miért
ilyen módon hajtotta végre a gyilkosságot.
És különösen zavaró, hogy a történet aktuális szálait ugyan elvarrta a
szerző, de érzésem szerint a nyomozás nem záródhatott le ebben a
szakaszban, mert az utolsó fejezet eseményei nagyon sok új kérdést és
problémát vetnek fel. Azt várnám, hogy lesz folytatása…
A Júdás-összeesküvés a Cartaphilus kiadó gondozásában jelent meg. A
címet magam kissé eltúlzónak találom, mert összeesküvésről igazából
nincs szó a könyvben, találóbb lett volna mondjuk a Júdás-rejtély. (A
regény eredeti címe: Dead Sea Deception)
irodalom.jpg)
0 Megjegyzések