Günter Grass irodalmi Nobel-díjas német író a világbéke veszélyeztetésével vádolta meg Izraelt egy versben. Az iráni konfliktus témáját feldolgozó, Amit el kell mondani (Was gesagt werden muss) című versében Grass kifejtette: Iránban „egyetlen egy atombomba létét” sem sikerült bizonyítani, Izrael „nukleáris potenciálja” viszont egyre nagyobb, és ugyan nem titokban gyarapodik, de ellenőrizetlenül. A zsidó állam így veszélyezteti az „egyébként is törékeny világbékét”, amit feltétlenül el kell mondani, mert előfordulhat, hogy „holnap már késő lesz”.
Heves reakciókat váltott ki Günter Grass Izraelt bíráló verse, többen antiszemita megnyilvánulásnak nevezték az irodalmi Nobel-díjas német író szerdán közölt költeményét, de volt aki védelmébe vette a szerzőt. Grass csütörtökön kifejtette: félreértették művét és le akarják járatni.
Az író az NDR német közszolgálati rádiónak elmondta: bírálói nem a versben megfogalmazott gondolatokkal foglalkoznak, hanem „ósdi kliséket” alkalmazva csak a hangulatot szítják ellene és azt állítják, hogy az alkotás mindörökre tönkretette hírnevét. Hozzátette: feltűnő, hogy egy „demokratikus országban, ahol sajtószabadság van, uniformizálni próbálják a véleményeket”, és elzárkóznak a felvetett problémák elemzésétől.
Grass bírálta Németországot is, amiért ismét eladott Izraelnek egy tengeralattjárót, amelyet szakértők szerint el lehet látni atomrobbanófejjel felszerelt, közepes hatótávolságú rakétákkal. Grass Iránra utalva azt írta, hogy a németektől vásárolt izraeli tengeralattjáróról egy olyan országra lehet csapást mérni „mindent megsemmisítő robbanófejjel”, ahol „egyetlen egy atombomba létét” sem sikerült bizonyítani.
A bádogdob, a Ráklépésben és számos további világhírű regény 84 éves szerzője versében azt javasolta, hogy ne csak az iráni nukleáris létesítményeket, hanem az izraeli atomarzenált is helyezzék állandó nemzetközi felügyelet alá.
A német Süddeutsche Zeitung, az olasz La Repubblica és a New York Times által szerdán közölt verset széles körben bírálták. Többen – például Mathias Döpfner, az Axel Springer kiadó vezetője – úgy vélték, Grass alkotásában az antiszemitizmus jelei figyelhetők meg. Döpfner a Bild című lapban csütörtökön közölt kommentárban azt írta: elfogadhatatlan, hogy egy német író a béke veszélyeztetésével vádolja „a Közel-Kelet egyetlen valódi demokráciáját” és ártalmatlannak nevezi „a holokauszttagadó diktátor” Mahmúd Ahmadinezsád rendszerét. Döpfner hozzátette: Grass verse „moralizáló hangnemben” előadott, „politikailag korrekt antiszemitizmus”.
Tom Segev izraeli történész a Der Spiegel című hetilap internetes kiadásában megjelent csütörtöki interjúban kifejtette: Grass Izrael-ellenes kirohanásának lelki mozgatórugója az lehet, hogy az írót kínozza az elhallgatott múltja, nyomasztja az eltitkolt SS-tagsága, költeményében pedig a visszájára fordítja a tárgyalt problémára vonatkozó ok-okozati összefüggést, hiszen éppen az iráni vezetés hangoztatja „éjjel-nappal, hogy el akarja törölni Izraelt a Föld színéről”.
Klaus Staeck, a tekintélyes Berlini Művészeti Akadémia elnöke viszont azt emelte ki egy csütörtöki nyilatkozatában, hogy nem szabad rögtön Izrael-ellenesnek bélyegezni azt, aki bírálja a zsidó állam politikáját. A „zsigerből jövő antiszemitázás” nem indokolt Grass versével kapcsolatban – hangsúlyozta.
(MTI)
0 Megjegyzések