Ma rólad álmodtam;
Ó, szegény hazám.
Izzadságban úszott testem,
Mert nemzetem bántották!
Idegen csizmák taposták
A magyar földet,
És te a fejed lehajtva,
Csak némán tűrted.
Megjelent előttem,
Trianonnak átka;
Nem nyugszik a hóhér,
Hogy hazámat bántja.
Kell a vérünk,
A bűnösök oltárán;
Kell nékik megint,
Egy áldozati bárány.
Nem tetszik nékik,
Ha az igazunkat valljuk;
De él az igazság!
Akárhogy titkoljuk!
Heted ízig,
Büntetik e népet;
És keresztre feszítik,
Jézusunk hitére.
2012. március havában. 9-én
0 Megjegyzések