Anyám apámat csak per "Hunt Úr" hívta.
Kora frigyük szoktatta meg vele.
Egy könyvajánlásból tudtam meg ezt:
"Drága Hunt Úrnak szerető neje!"
Szégyenkezett, mikor kérdőre vontam,
csak később adott magyarázatot:
"Egy férjnek, ki apámnál is idősebb,
más megszólítást nem használhatok."
Másként van most, bár még mindig leányos,
már mindenféle nevet ad neki,
míg átvezeti őt a vén korán,
felém mindezt játéknak tünteti.
Tudom, hogyha felegyenesedem,
mennem szabad csak, visszatérni nem.
0 Megjegyzések