Az életet görgeti a szél,
A levélhalmot, huss,
Kacagva fújja szét.
Lelket old, lelkeket.
Csillog a táj
Hull a falevél.
Költözik a madár,
És jön a tél.
Eső esik estéken át,
Dől a fa, ó, vigyázz!
Dől a fa, s támadnak
A falevelek csendben, némán.
Sárgul a táj,
Néhol már ritka.
Villog a Nap,
De csak néha.
Sötét felhő,
Az bolyong az égen.
A természet fénye,
Az hasít az égen.
Belép az alkony,
Kihal a fény,
Itt ül a hűvös,
Megjött a Tél.
0 Megjegyzések