Ma gyűlöllek,
holnap lehet, hogy szeretlek,
de ma gyűlöllek.
Bőrödben lehetsz gyermek,
tanítvány, tanár, barát, feleség,
s hiába tárom szívem,
úgy hogy az egész világ belefér,
mert gyűlöllek.
Rózsát vinnék neked ma,
hogy tövise szúrjon,
holnap lehet a virágát nyújtom.
Vízzel kínálnálak, itatnálak,
mit két kezemmel mertem ki a lápból,
holnap lehet tiszta friss forrásból.
Simogatnálak vassal, szeggel,
körömmel, tőrrel, gennyel,
holnap lehet puha tenyeremmel.
Olvasnék neked altatót örökre,
az átkok könyvéből, pokolról, ördöggel,
holnap lehet mesét, szépségest örömmel.
Zsenge tested úgy taposnám,
kaszával megsimogatnám,
holnap számmal csókolgatnám.
Szívedben a penge forogjon,
s haragom ereje abban forrjon,
holnap biztos szeretném, hogy értem dobogjon.
Gyönyörű szemedben gyönyörködnék,
mikor a héják tépnék ki, marcangolnák szét,
holnap persze a szépségében lelked keresném.
Gyűlöllek ember, gyűlöllek világ,
gyűlöllek bárki,
de szeretni foglak teljes szívemből,
csak a holnapot várd ki.
0 Megjegyzések