Szalkainé Nagy Xénia: Kereslek

Kérem a szellőt a szép virágos tájon,
Fuvallata egy sóhajjal ablakodra szálljon.!
Mondtam a felhőnek,borúját vonja félre,
Had vessek egy pillantást az ő lakhelyére !

Ám hiába kértem,a szellő meg sem ismert,
Felhő meg nem látott,kár volt keresnem bennük,
Egy igaz barátot !

Kértem a csillagot,titkon esdve szólva,
Csak egy kis sugárral adjon hírt őróla !
Mindhiába a szó,senki meg nem érthet,
Hát jöjj hozzám kedvesem,vagy én megyek
Teérted !

Ha szívünk egymásért,egymás mellett dobban,
Majd érezni tanul a felhő,s a szellő is jobban.
S ha szemünkben a vágy úgy ég,mint egy csillag,
Lehajol a bérc,és földre hull a csillag.