Péter Erika: Gond nélkül? (Sans Soussi)

Gyermekkacagástól
túlterhelt a part,
mindenféle nyelven
visszhangzik:
Mama!
A tenger elvakít,
ám a szó felkavar,

bensőmből felsikolt
ezernyi néma jaj,
s mint felhők árnyéka
a szemközti hegyen,
egyre feketébbre
vált át közérzetem,

s kérdem: Ez a jólét,
mi nyakunkba szakadt?

Nem rejtőzhetek
sajgó
gondolataimtól;
minden
lármán átüt,
hajdani szavad.