Kicsiny madár,
Hontalan árva lélek
Mely nem találja párját
Messze földkerekségben.
Repül, száll magasan az égen,
De így sem lel hont a messzeségben.
Vércsepp gördül kicsiny lelkén, véres,
Hazájának kapuja elveszett már régen.
Isten adta, s elvette tőle,
Hiába adta imáját érte.
Hiába kérte térdepelve a réten,
Hadd leljen hazára kicsiny gyenge szíve.
Szép hazáját a múlt kitépte
Két karjából, s nem maradt semmije
Széles e világon, s benne fájdalom,
S álom, gyötrelem, s lángol.
Szeretné, hogy hazát találjon
Érte bármeddig elszálljon,
Csak végre hazát találjon lelke,
Szíve, teste, s többet sohasem féljen.
De a kismadár gyenge,
Élet, s sors eljárt felette.
Megnyugszik kicsi lelke, hisz
Új hazája a Mennyben lészen.
0 Megjegyzések