Féltem kimondani, mert a szó elszáll;
de mostmár tudom biztosan,
hogy tiéd minden gondolatom:
Veled kelek, veled fekszek,
veled álmodom, veled ébredek.
Imádok élni veled!
Hozzám sem kell érned,
már közelséged felajz.
Fürdök az érintésedben,
csókodtól melegség önti el a lelkem.
Tekintetedből sugárzik a szó,
mit kimondani kár,
hisz szemem őszintén válaszol rá.
Ha tehetném,
egybeolvadnék veled.
Állandóan kívánlak,
betelni veled nem lehet!
Amikor egy vagy velem,
és élvezed,
annál nagyobb gyönyör
nem létezik nekem.
Férfi vagy tetőtől talpig,
s ez nem csak romantikus gondolat,
ez tény, amit te is tudsz,
de nem ámítod vele magad.
Három hangulatod van, s én mindet élvezem,
bár az egyik fájdalmat okoz nekem:
Tudsz bolond lenni, amikor minden poén,
de sosem felejted el,
mi a távolság, és mi a mérték.
Bűbájos vagy, amint meghódítasz,
izzik a levegő körötted ha ölelsz,
és megcsókolsz egészen.
Haragod pusztítóbb a tűzvésznél,
bárha sem hangos szó
nem hagyja el ajkad,
sem kezed nem emeled se rám, se másra.
Tekinteted megkeményedik,
hangod vág, a levegő megfagy,
egy szóval megríkatsz.
Ilyenkor is szeretlek.
Élvezem a fájdalmat, amit okozol nekem.
Elsüllyedek a föld alá,
picire húzom magam,
elismerem fennsőbbséged,
s fürdök az alázat tengerében.
Szükségem van rád, teljesen kiegészítesz.
Úgy érzem, te én vagy csak férfiben.
Nagyon megtaláltalak.
Vagy te találtál meg engem?
Küzdelmes volt az út,
mi egymás felé vezetett minket.
Mostanra keresztezték egymást,
s remélem,
még sokáig egymás mellett vezetnek.
Nagyon- nagyon …
0 Megjegyzések