Ismét itt az éj,elszunnyad az élet,
Csend nyugalom ringat eget földet.
Ébredeznek túlvilági árnyak,
S látogatni kis szobámba szállnak.
Mélázva csügg képzeletem rajta,
Hátha talán szóra nyílik ajka.
De az árny arca változatlan,néma,
Ám mintha remegő könny ragyogna rajta.
Miért e ború,e keserves zord élet ?
Fellege már soha el nem téved ?
S a szívet a síron túl is dúlja,
A földi keserv, s az élet fájó búja ?
Csend nyugalom ringat eget földet.
Ébredeznek túlvilági árnyak,
S látogatni kis szobámba szállnak.
Mélázva csügg képzeletem rajta,
Hátha talán szóra nyílik ajka.
De az árny arca változatlan,néma,
Ám mintha remegő könny ragyogna rajta.
Miért e ború,e keserves zord élet ?
Fellege már soha el nem téved ?
S a szívet a síron túl is dúlja,
A földi keserv, s az élet fájó búja ?
0 Megjegyzések