Horváthné Ági - Boldogság

Melegen süt a nap, közeleg a nyár,
Életre kelt erdő - mező, zöldell már.
Kinyíltak a virágok, illat és szín pompázik,
körülöttük mindenütt méhecske cikázik.

Felébredt a természet a hosszú tél után,
kismadár csiripel minden fa sok-sok ágán.
Hangos tőlük mindenhol az erdő és a rét,
Ki hallott a természetben ennél szebb zenét.

Kiülök egy kis dombra, onnan nézem a tájat,
Gondolataim most is körülötted járnak.
Szerelmes szívem érted dobog, drága,
Életemnek Te vagy másik boldogsága.

Megtaláltalak, mikor a legjobban kellett,
boldogságra leltem, egy csodás ember mellett.
Gyermekem mellett életem új értelmet kapott,
A sors kegyesen új reménységet adott.

Boldogságom immáron kerek és teljes,
Hisz mellettem van gyermek és kedves.
Velük együtt szép és kerek az életem,
Féltve őrzöm őket, míg élek, hűségesen.