Sokat tűrt szeretet, szavaid meleget
Belefűt, ide ám, a szívembe talán.
Kacag úgy a szemünk, buta bú, feledünk!
Ha a szólam is egy, te az égre meredj!
Oda írom, ahol, csupa felleg a toll;
„Te, ki élt a neved, akarok teveled
Fel a napba repülni, ahol süti sül.”
Lezuhanni a csúcs, csak a Földre ne juss!
De ha mégis anyám hazahív, legalább
Suhanunk, te meg én, a szívünk szekerén.
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések