Sarki levegőben fürdik meg a város,
míg csontodba fagyasztja sikolyát a szél.
A kétszínű október e határon a vámos
s a vonalon túl megfagy minden, ami él.
Szeretnéd a nyarat még gyarlón visszaélni,
de a zúzmarás köd már faágat nyalogat.
Kaptass csak előre (hű társad a Semmi),
és amíg élsz, sóhajts, s óhajts nagyokat!
Érzed az arcodon? Farkas ordít neked,
de a szűzfehér hópelyhek mosolyognak mégis.
Vastag a jég alattad, ne félj, nem reped,
s ne sirasd a múltat: szép évszak a tél is.
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések