Csatlakozz hozzánk

Breaking News

Járdai Eszter: egyedül

egyedül a súlyom alatt,
mint a komorság a lombok alatt,
mint a betegségnek szörnyű bűze,
minta ruhát élet tűz-e?
lobogó kis mindenemre,
fagyhalálos végtelenre.
egyedül a súlyom alatt,
nyöszörgöm el azt mi szabad,
maszatos az élet alja,
a tükör is csak ezt vallja,
láthatatlan ködteteje,
ahol vége ott eleje.
egyedül a súlyom alatt,
a görcs most bennem kettészakadt,
kettészakadt háromfelé,
nagytudású néz csak ketté,
merre van a mély sóhaja,
meddig tart meg a póthaja.

Nincsenek megjegyzések