A tél leghidegebb évszakunk,
De ekkor is van néhány jó napunk,
Ilyenkor a téli sportoknak hódolunk,
A szikrázó havon szánunkkal vidáman siklunk.
De korcsolyázhatunk a befagyott tavon,
Vagy síelhetünk a közeli dombokon,
azonban legfontosabb az, hogy az arcunk ragyog,
de nem csak a csípős téli fagytól.
Érezzünk ott is mindig a lelkünkben,
Az egymás iránti szeretetünket,
Mellyel körülöleljük családunkkal,
A napról-napra terített asztalunkat.
Ahogyan a napfény szikrázik a havon,
S világít mindig szépen, csillogón,
Ne múljon soha el úgy a napforduló,
Hogy ne segítsünk minden rászorulón.
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések