Varsás Frigyes: Csillag született

Valamikor réges-régen,
Megtörtént-e, nem tudom,
Nyári estén, erdő szélén,
Ifjú pár ült egy padon.

Felettük a sötét égen
Láttak néhány csillagot,
Szerelemtől izzó szemük
Csodálkozva csillogott.

Ahogy ültek, csókolóztak,
Gondoltak egy merészet,
Vizsgáljuk meg közelebbről,
Míly csodás a természet.

Élvezték az erdő csendjét,
A virágok illatát,
Mindkettőjük egész testét
Nagy forróság járta át.

Nemcsak egymás kezét fogták,
Történt más is, épp elég,
Láttak sok-sok édes csodát,
Nem csak egymás szép szemét.

Forró nyárra hűvös ősz jött,
Érezte a kis kamasz,
Az erdőben akkor nyáron
Mit művelt a kis ravasz.

Karcsú derekából lassan
Kis gömböc kerekedett,
Tél után az új tavaszra
Egy kis csoda érkezett.

Nézték ketten a kis csodát,
Piciny szeme hogy ragyog,
Megcsillanni látták benne
Azt a régi csillagot.