Ha egyszer ellobban létem örök lángja,
ki csókol szikrázó békét a fejfámra?
Ki karolja majd át forrón az álmokat?
Lelki tengelyeket versével ki forgat?
Ki fog megsemmisült lelke sírkertjében
földöntúli virágomként nyílni szépen?
Bölcsesség tengerének sima víztükrét
ki őrzi szennytől, hogy szíve el ne tűnjék?
Ki épít kételyt, szépet, ha az ég ígér,
s tornyot tagadásból, mi magas égig ér?
Ha egyszer ellobban létem örök lángja,
ki hint csókot akkor majd a madárszárnyra?
S ki repül ővele egeken is túlra,
hogy odaát éljük földi érzést újra?
ki csókol szikrázó békét a fejfámra?
Ki karolja majd át forrón az álmokat?
Lelki tengelyeket versével ki forgat?
Ki fog megsemmisült lelke sírkertjében
földöntúli virágomként nyílni szépen?
Bölcsesség tengerének sima víztükrét
ki őrzi szennytől, hogy szíve el ne tűnjék?
Ki épít kételyt, szépet, ha az ég ígér,
s tornyot tagadásból, mi magas égig ér?
Ha egyszer ellobban létem örök lángja,
ki hint csókot akkor majd a madárszárnyra?
S ki repül ővele egeken is túlra,
hogy odaát éljük földi érzést újra?
