A lélek dalban ünnepel,
a szív is ritmustól dobog;
az árnyak akkor tűnnek el,
ha szárnyra kelnek holt sorok.
Ha szól a vers, az Alkalom!
Fülembe cseng a szent zene;
én ámulattal hallgatom,
mintha az égből zengene.
Egy angyal fújja tán, ahol
csak megbékélt szív létezik,
a halleluja hangja szól
a csetlő, botló emberig.
Vigyázz nagyon, hogy mit beszélsz;
a szó, ha szívből énekel
- bár meglehet, hogy félve élsz -
a hit, remény nem veszhet el!
Az Úr figyel, oltalmat ád,
szerelme mindent átitat.
Hát nyíljon szent imára szád -
a vers a legszebb áhítat.
2012. dec. 26.
a szív is ritmustól dobog;
az árnyak akkor tűnnek el,
ha szárnyra kelnek holt sorok.
Ha szól a vers, az Alkalom!
Fülembe cseng a szent zene;
én ámulattal hallgatom,
mintha az égből zengene.
Egy angyal fújja tán, ahol
csak megbékélt szív létezik,
a halleluja hangja szól
a csetlő, botló emberig.
Vigyázz nagyon, hogy mit beszélsz;
a szó, ha szívből énekel
- bár meglehet, hogy félve élsz -
a hit, remény nem veszhet el!
Az Úr figyel, oltalmat ád,
szerelme mindent átitat.
Hát nyíljon szent imára szád -
a vers a legszebb áhítat.
2012. dec. 26.