Mihalovits Nándor: Ádáz gondolatok

Gondolataim ádáz serege
Felőrli a vidám perceket,
A boldogság harangszójára sietve,
Utolérhetem az emlékeket.

Vágtattam a képzeletek szárnyán,
Hogy utolérjem a harangot,
S most egy ősz aggastyán
Lennék én, aki az élettől semmit sem kapott.

Keserű gyötrelem zúg most a fejembe,
Mely fekete tónussal odázza el a sikert,
S vágtató paripával törnek lelkembe,
Oda a szép virágoskert.

Lekéstem a meseszép álmokról,
Az önfeledt percekről,
Le kell mondjak a vágyakról,
A vidám emlékekről.