(Ady Endréről)
Nagybecsű költőnk voltál,
Modern-költészet, amit te hoztál.
Voltál nagyképű és kemény,
Szerető és szerény.
Érmindszenten kezdődött,
Budapesten végződött.
Párizs, mint egy álom
Volt neked a nyáron.
Akár csak Léda,
Kire később mondtad, hogy céda.
A Nyugathoz kerültél,
Halálodig "ott rekedtél",
Írtál, véstél, karcoltál
s kortársakkal harcoltál.
Majd elért a végső szeretet,
Csinszka, aki szívből szeretett.
Őrizted a szemét,
s fogtad a kezét.
Kitört a háború,
Hitvesztés, ború.
Csucsára menekültetek,
s a kis faluban vegyültetek.
19-ben meghaltál,
Sokakat elhagytál.
Egy ország temetett
Téged, egy táltos remeket.
Tehetséges voltál, nem is kérdés,
De rád talált a meg nem értés.
Beteg voltál, nemi,
a költészetben zseni.
Fent vagy a mennyekben
Fehérben, a fellegekben.
Nagybecsű költőnk voltál,
Modern-költészet, amit te hoztál.
Voltál nagyképű és kemény,
Szerető és szerény.
Érmindszenten kezdődött,
Budapesten végződött.
Párizs, mint egy álom
Volt neked a nyáron.
Akár csak Léda,
Kire később mondtad, hogy céda.
A Nyugathoz kerültél,
Halálodig "ott rekedtél",
Írtál, véstél, karcoltál
s kortársakkal harcoltál.
Majd elért a végső szeretet,
Csinszka, aki szívből szeretett.
Őrizted a szemét,
s fogtad a kezét.
Kitört a háború,
Hitvesztés, ború.
Csucsára menekültetek,
s a kis faluban vegyültetek.
19-ben meghaltál,
Sokakat elhagytál.
Egy ország temetett
Téged, egy táltos remeket.
Tehetséges voltál, nem is kérdés,
De rád talált a meg nem értés.
Beteg voltál, nemi,
a költészetben zseni.
Fent vagy a mennyekben
Fehérben, a fellegekben.