Most csend honol a néma tájon
- fájdalom.
Nem szól az Úr, hiába várom
válaszod.
Elrejtőzött, előlem mindent
eltakart.
S nekem semmi más, csak a kín,
mi megmaradt.
Hiába kértem imában, böjttel,
- messze jár?
Nem tudok dönteni egyedül, Uram
- gyere már!
Úgy fáj a szívem, s nyomaszt az élet
- szenvedés.
Kérlek jöjj, éltess, új reményt ültess
énbelém.
0 Megjegyzések