Befejeződött Magyarország legősibb könyvtárának, a gyöngyösi ferences könyvtárnak a turisztikai fejlesztése. A 130 millió forint összköltségű, uniós támogatással megvalósult projekt eredményeként a nagyközönség számára is látogathatóvá vált a könyvtár, a sekrestye, a kolostor kvadruma és kertje. Díszkutat emeltek Kiss Szaléz ferences vártanú emlékére, akit az államhatalom megdöntésének fegyveres kísérletével vádoltak meg 1946-ban – mondta a Ferences Sajtóközpont vezetője, Szerdahelyi Csongor.
Mint elmondta, a ferencesek a XIV. század óta működnek Gyöngyösön és a kolostorban található Magyarország legrégebbi, folyamatosan működő könyvtára, ebből fakad a gyűjtemény kivételes művelődéstörténeti jelentősége. A török hódoltság következtében ugyanis az ország összes középkori könyvtára vagy megszűnt, vagy arra kényszerült, hogy az eredeti őrzési helyéről máshová költözzön. Az egyetlen kivétel a gyöngyösi, amely 1950-ig folyamatosan a rendházban működött, és az állomány egységét megőrizve az államosítás után a városban maradt.
A nyolcvanas évek második felében a könyvtár visszaköltözhetett a rendházba, ahol a kilencvenes évektől újraindult a szerzetesi közösség élete. A könyvtárban felbecsülhetetlen értékű ritkaságokat őriznek, amelyek restaurálását és az állomány bemutatását a mostani turisztikai célú pályázat tette lehetővé. A pályázati támogatásból a könyvtári rész mellett a középkori épületegyüttes egyéb értékei is megújultak.
A kolostor megszépült kerengőjében gyógynövénykertet alakítottak ki és itt kapott helyet a Kiss Szaléz ferences vértanú emlékére emelt díszkút is. A gyöngyössolymosi kőből készült kútkáván nyugvó kovácsoltvas építmény csúcsán egy stilizált, lefelé fordított Szent Korona látható. Ezt akkor állítják talpra, amikor megtörténik Kiss Szaléz folyamatban lévő boldoggá avatása. A szerzetest rendtársai a gyónási titok szentjének tartják, ugyanis magyar és orosz vallatói a legkegyetlenebb kínzásokkal sem tudták megtörni, nem árulta el a gyóntatószékben hallottakat.
A felújítási munkálatok közben előkerült két elfalazott barokk gyóntatófülke, a sekrestyeszekrény restaurálásakor pedig a rendház 60 éve elrejtett historia domusa. Ez naplószerűen örökíti meg azt, hogy a szerzetesekkel mi történt az ötvenes évek elején. Megújult a gótikus sekrestye a hatalmas barokk sekrestyeszekrénnyel, a szentély barokk stallumai és az annak idején titokban eltemetett kuruc vezér, Vak Bottyán emlékhelye.
A beruházás megvalósításakor külön gondoltak a fogyatékkal élőkre: akadálymentesítették az épületegyüttest, a templom első padjaiban pedig különleges hangosítást alakítottak ki a nagyothallók részére – mondta Szerdahelyi Csongor.
Mint elmondta, a ferencesek a XIV. század óta működnek Gyöngyösön és a kolostorban található Magyarország legrégebbi, folyamatosan működő könyvtára, ebből fakad a gyűjtemény kivételes művelődéstörténeti jelentősége. A török hódoltság következtében ugyanis az ország összes középkori könyvtára vagy megszűnt, vagy arra kényszerült, hogy az eredeti őrzési helyéről máshová költözzön. Az egyetlen kivétel a gyöngyösi, amely 1950-ig folyamatosan a rendházban működött, és az állomány egységét megőrizve az államosítás után a városban maradt.
A nyolcvanas évek második felében a könyvtár visszaköltözhetett a rendházba, ahol a kilencvenes évektől újraindult a szerzetesi közösség élete. A könyvtárban felbecsülhetetlen értékű ritkaságokat őriznek, amelyek restaurálását és az állomány bemutatását a mostani turisztikai célú pályázat tette lehetővé. A pályázati támogatásból a könyvtári rész mellett a középkori épületegyüttes egyéb értékei is megújultak.
A kolostor megszépült kerengőjében gyógynövénykertet alakítottak ki és itt kapott helyet a Kiss Szaléz ferences vértanú emlékére emelt díszkút is. A gyöngyössolymosi kőből készült kútkáván nyugvó kovácsoltvas építmény csúcsán egy stilizált, lefelé fordított Szent Korona látható. Ezt akkor állítják talpra, amikor megtörténik Kiss Szaléz folyamatban lévő boldoggá avatása. A szerzetest rendtársai a gyónási titok szentjének tartják, ugyanis magyar és orosz vallatói a legkegyetlenebb kínzásokkal sem tudták megtörni, nem árulta el a gyóntatószékben hallottakat.
A felújítási munkálatok közben előkerült két elfalazott barokk gyóntatófülke, a sekrestyeszekrény restaurálásakor pedig a rendház 60 éve elrejtett historia domusa. Ez naplószerűen örökíti meg azt, hogy a szerzetesekkel mi történt az ötvenes évek elején. Megújult a gótikus sekrestye a hatalmas barokk sekrestyeszekrénnyel, a szentély barokk stallumai és az annak idején titokban eltemetett kuruc vezér, Vak Bottyán emlékhelye.
A beruházás megvalósításakor külön gondoltak a fogyatékkal élőkre: akadálymentesítették az épületegyüttest, a templom első padjaiban pedig különleges hangosítást alakítottak ki a nagyothallók részére – mondta Szerdahelyi Csongor.
(MTI)
irodalom.jpg)
0 Megjegyzések