Immateriális gondolat vagy
s szétrobbansz mint éterben a hang.
Esetleg sovány szellemképben
keresel, mint harangot a gang.
Szétszóródásod szélbe szökken
s nap lesz a tested párállója,
míg feketén, mogorván nézel
vízterhed meleg kályha oldja.
Vékony vagy mint áldozó ostya
s megidézett szellemiskolák,
amik a szakrális színpadon
a színfoltjaikat élik át.
És mint madár úgy vértezed át,
fölöttem az azúrkék eget,
és körülölel a szentenciád
s „a lábad te bennem megveted”.
0 Megjegyzések